13. fejezet
Nemo kapitány elmagyarázza Aronnax professzornak, hogyan épül fel a Nautilus, és annak általános működési módja, félelemben hagyva őt.
Egy pillanattal később a nappaliban egy kanapén ültünk, szivarral a szájban. A kapitány megmutatott nekem egy rajzot a Nautilus tervével, metszetével és magasságával. A leírását a következő kifejezésekkel kezdte:
-Itt, Mr. Aronnax, a hajó különböző méretei. Mint látható, ez egy nagyon hosszúkás henger, kúpos végekkel. Így szivaralakja van, ugyanaz, mint amelyet Londonban már átvettek ugyanazon műfaj különböző konstrukcióiban. Ennek a hengernek a hossza a végétől a végéig hetven méter, a fürdője pedig legnagyobb szélességében nyolc méter. Ezért nincs megépítve ugyanolyan arányokkal, mint a leggyorsabb gőzösök, de vonalai elég hosszúak és alakja elég hosszú ahhoz, hogy az elmozdult víz könnyen távozzon, és ne álljon szembe a haladás akadályaival. Ez a két méret lehetővé teszi, hogy egyszerű számítással megszerezze a Nautilus felületét és térfogatát. Területe ezerszáz négyzetméter negyvenöt századból áll: térfogata ezerötszáz köbméter és két tized, ami egyenértékű azzal, hogy azt mondják, hogy teljes merüléskor tizenötszáz köbmétert vagy tonnát elmozdít vagy súlya.
„Ennek a víz alatti hajózásra szánt hajó terveinek elkészítésekor azt a szándékot tettem, hogy a víz egyensúlyában kilenctizede víz alatt maradjon. Ezért ilyen körülmények között nem szabad kiszorítania a térfogatának több mint kilenctizedét, vagyis ezerháromszázötvenhat métert és negyvennyolc centimétert, vagy ami ugyanaz, hogy súlya nem lehet nagyobb, mint ugyanannyi tonna. Ez arra kényszerített, hogy ne lépjem túl ezt a súlyt, amikor a fent említett méretek szerint építem.
»A Nautilus két hajótestből áll, egy belső és egy külső, amelyeket T alakú vasak kötnek össze, amelyek rendkívüli merevséget biztosítanak. Valójában ennek a sejtes elrendezésnek köszönhetően úgy áll ellen, mint egy blokk, mintha szilárd lenne. Ízületei nem engednek, önmaguk és nem a szegecsek ragaszkodnak hozzá, és felépítésének homogenitása anyagának tökéletes összeállítása miatt lehetővé teszi, hogy dacoljon a legerőszakosabb tengerekkel.
»Ez a két tok acéllemezekből készül, amelyek sűrűsége a vízhez képest hét-nyolc tized. Az első legalább öt centiméter vastag, súlya háromszázkilencvennégy tonna és kilencvenhat század. A második, azzal a vonallal, amely csak ötven centiméter magas és huszonöt széles súlyú, hatvankét tonna, a gép, az előtét, a különféle kiegészítők és felszerelések, a válaszfalak és a belső tengelyek súlya kilencszáz hatvanegy tonna és hatvankét százada, amely az első háromszázkilencvennégy tonna és kilencvenhatszázadához hozzáadva a szükséges összesen ezerháromszázötvenhat tonna negyvennyolcszázadot alkotja. Megértetted?
-A kapitány így folytatta: "amikor a Nautilus ilyen körülmények között felszínen van, annak tizede a vízből van". Ha most a tizedik részével megegyező, azaz százötven tonna és hetvenkét század tartalmú tartályokat telepítenek és vízzel töltik meg, a hajó ezerötszázhét tonnát nyom, vagy elmozdít és teljesen elmerülsz. És ez történik, professzor. Ezeket a tartályokat a Nautílus alsó részébe telepítik, és amikor a kulcsokat kinyitják, megtelnek, és a hajó a víz szélén van.
-Oké, kapitány, de itt van az igazi nehézség. Hogy a hajód a vízen maradhat, megértem. De lentebb, ha tovább merül, a víz alatti készüléke nem olyan nyomáson van-e, amely alulról felfelé irányuló impulzust ad neki, és amelyet légkörben értékelnek harminc láb vízre, azaz körülbelül egy kilogramm négyzetcentiméterre?
-Igen valóban.
-Aztán hacsak nem tölti be teljesen a Nautilus-t, nem értem, hogyan lehet a mélységbe juttatni.
-Professzor - válaszolta Nemo kapitány -, nem szabad összekeverni a statikát a dinamikával, ha nem akarja magát súlyos hibáknak kitenni. Az óceán alsó régióinak elérése nagyon kevésbe kerül, mivel a testek hajlamosak a mélységre. Kövesse az érvelésemet.
-Hallom, kapitány.
-Amikor azt a problémát vetettem fel, hogy meghatározzam a súly növekedését, hogy a Nautilus elárassza, nem kellett más miatt aggódnom, mint a tengervíz által elszenvedett térfogatcsökkenés miatt, miközben rétegei mélyülnek.
-Ha igaz, hogy a víz nem teljesen összenyomhatatlan, akkor az sem kevésbé igaz, hogy nagyon kevéssé összenyomható. Valójában a legfrissebb számítások szerint ez a tömörítés nem haladja meg négyszázharminchat tízmilliomod részét légkörenként, vagy ami ugyanaz, minden harminc láb mélységre. Ha le akarok ereszkedni ezer méterre, akkor figyelembe kell vennem a térfogat csökkenését az ezer méteres vízoszlop nyomásának megfelelő nyomás alatt, vagyis száz atmoszférás nyomás alatt. Az említett csökkentés ebben az esetben négyszázharminchatszázezred lesz. Következésképpen ezerötszáztizenhét tonnára és hetvenhétszázadra kell emelnem a súlyt ezerötszázhét tonna és két tized helyett. A növekedés tehát nem lehet több, mint hat tonna és ötvenhétszázad.