Theитать Az elnök - Asturias Miguel Angel () - Страница 23 - ЛитМир
- ЫАНРЫ 360
- АВТОРЫ 269 121
- КНИГИ 626 806
- СЕРИИ 23 614
- ПОЛЬЗОВАТЕЛИ 589 883
Micsoda csalódás az elnök számára, amikor megtudja, hogy minden bizalmával rendelkező férfi előkészítette és irányította egyik legkeserűbb ellenségének menekülését! Egyik elkövetőjének menekülését! ...
Elolvasta és újraolvasta a Katonai Törvénykönyv cikkeit, amelyeket már fejből tudott, minden, ami a leplezéseket illeti, és hasonlóan ahhoz, amit forró mártással adnak, a baziliszkusz szemében és a brinjelen is ragyogott a boldogság amikor a törvénysorozatban két sorra találja ezt a kis kifejezést: halálbüntetés, vagy az övé változat: életbüntetés.
Ah, Don Miguelín, Miguelito, végre a kezemben és ameddig csak akarom! Soha nem hittem abban, hogy ilyen hamar, tegnap találkozunk, hogy megvetettél a Palotában! És bosszúm csavarszála végtelen, már figyelmeztetlek!
És bosszúja, megdermedt golyószívének gondolatát felmelegítve másnap reggel tizenegy órakor felment a Palota lépcsőjére. Ő vezette a folyamatot és a letartóztatási parancsot Cara de Ángel ellen.
- Nézze, auditor úr - mondta neki az elnök a tények ismertetésének végén; hagyd itt nekem ezt az ügyet, és hallgasd meg, mit fogok neked mondani; sem Mrs. Rodas, sem Miguel nem bűnös; küldje szabadon azt a hölgyet és törje meg az elfogatóparancsot; bűnösök vagytok, imbecilek, szolgái annak, aminek ..., mi haszna ..., a semminek! ... A legkisebb menekülési kísérletnél a rendőrség biztosan lelőtte Canales tábornokot. Ezt rendelték el! Most, mivel a rendőrség nem látja a nyitott ajtót anélkül, hogy lopás miatt megharapnák a körmüket! Tedd magadnak, hogy Angel Face együttműködött Canales szökésében. Nem a meneküléssel, hanem Canales halálával működött együtt ... De mivel a rendőrség ünnepélyes vacak ... Visszavonulhat ... És ami a másik két foglyot illeti, Vásquez és Rodas érzi a kezét, ők egy pár gazember; főleg Vásquez, aki többet tud, mint amit tanítottak neki ... Nyugdíjba mehet.
XX ugyanazon domb prérifarkasai
Genaro Rodas, aki képtelen volt letépni a Színlelt, Homlokát lesüllyedve jelent meg az Ellenőr előtt, háza szerencsétlenségei és az a csüggedés miatt, amelyet a szabadság hiánya a legmérsékeltebb helyen hagy. Elrendelte, hogy távolítsa el a bilincset, és ahogy egy szolgával szokták, megparancsolta, hogy közeledjen.
- Kisfiam - mondta hosszú hallgatás után, amely önmagában csak ellenkereset volt - mindent tudok, és ha megkérdőjelezlek, az azért van, mert a saját szádból szeretném hallani, hogy annak a koldusnak a halála hogyan volt a Uram ...
- Mi történt ... - Genaro elhamarkodottan kezdett beszélni, de aztán megállt, mintha megijedt volna attól, amit mondani fog. -Igen, mi történt ...
- Ó, uram, az isten szerelmére, ne tegyen velem semmit! Ó, Uram! Óh ne! Megmondom az igazat, de az életéért uram, ne tegyen velem semmit!
- Ne vigyázz, fiam; a törvény szigorú a megrögzött bűnözőkkel szemben, de egy nagy fiú esetében! ... elvesztettem a gondoskodást, mondd el az igazat!
- Ó, ne csinálj velem semmit, lásd, hogy félek!
És amikor így beszélt, könyörgve vonaglott, mintha védekezett volna a fenyegetéstől, amely a levegőben lógott ellene.
- Mi történt ... A másik éjszaka volt, tudod mikor. Aznap este találkoztam Lucio Vásquezzel a székesegyház oldalán, felmásztam a kínaiakra. Én, uram, munkát akartam találni, és ez a Lucio azt mondta nekem, hogy munkát keres nekem a Titokban. Összejöttünk, amikor mondtam neki, és amikor találkoztunk, akkor mi van azzal, hogy itt, mint ott, az az egy meghívott egy italra egy kantinba, amely éppen a Plaza de Armas-tól van fent. Y hogy hívják Az Oroszlán ébredése. De ott van, hogy az ital kettő, három, négy, öt lett, és nem fárasztotta őt ...
- Igen, igen ... - hagyta jóvá az auditor, amikor a szeplős hivatalnok felé fordította a fejét, aki az alperes nyilatkozatát írta.
- Tehát, látja, kiderült, hogy nem én kaptam a Titkos állást. Szóval azt mondtam neki, hogy ne legyen óvatos. Aztán kiderült, hogy ... ó, emlékszem! Ő fizette az italokat. És akkor ketten ismét együtt távoztunk, és az Úr portáljára mentünk, ahol Lucio elmondta, hogy ügyeletes egy dühös néma emberre, aki később azt mondta nekem, hogy mennydörögnie kell. Olyannyira, hogy mondtam neki: leszállok! Elmentünk tehát a Portálra. Kicsit lemaradtam, csak hogy odaérjek. Lépésről lépésre haladt át az utcán, de amikor a Portal torkolatához ért, elrepült. Rohantam utána, gondolván, hogy üldöznek minket. De mi ... Vásquez kihúzott egy köteget a falról, az néma volt; a néma; elkapva sikoltott, mintha mellvéd esett volna rá. Itt már elővette a revolvert, és anélkül, hogy bármit mondott volna, elsütötte az első lövést, aztán még egyet ... Ó, uram, nem az én hibám volt, ne tegyen velem semmit, nem én voltam az egyetlen aki megölte! Munka keresésért, uram, nézze meg, mi lesz velem ... jobb, ha asztalos lettem volna ... Ki vágyott arra, hogy rendőr legyek!