A hárem fantáziái, a Kelet és Nyugat vízióinak ellentéte
A CCCB szervezésében a «Harem Fantasies and New Sherezades» a nyugati képzeletet szembesíti a keleti női helyzet valóságával
A legendás utazó, Lady Montagu figyelmeztetett: az európai utazók háremjeinek nem sok köze van a valósághoz. "A keresztényeknek csak nagyon különleges okokból vagy rendkívüli alkalmakkor van lehetőségük bejutni egy magas származású ember házába, és háremeit mindig tiltják" - írta egyik 1763-as levelében.
És az, hogy a "hárem" szó a "harama" -ból származik, az illegális, amit a vallási törvény tilt, szemben az ellentétes "halal" -val, amit megengednek. Mint Fatema Mernissi kifejti, „a hárem a másik félelme, aki más, ebben az esetben a másik nem gyanúja. Ha félelem van, akkor egy határ megemelkedik, de ez nem semlegesíti az ellenséget "- ironizálja.
A "Harem-fantáziák és új serezádok" útvonala, a kiállítás, amelyet a barcelonai Kortárs Kulturális Központ ma nyit meg, az "Ezeregyéjszaka" kézirataival nyílik; Galland általi fordítása 1704-ben az utazók és a művészek fantáziáját váltja ki. Ha Sherezade történetei megmentik a haláltól, az odaliszkák lázas képzelete egzotikákat táplál a polgári Európában: a nő meztelenül, néma, készen áll a megfigyelő szeszélyére. Ingres, Delacroix, Fortuny így látja. A közéletből való kizárás mogorva valóságával szembesülve a nyugati esztéta a női erotikát részesíti előnyben, amely időt és fényt szitál egy festményből. Az európai festők passzív odaliszkáival szembesülve álljanak Shirin iszlám miniatúrái, a fogságba eső nő szimbóluma, aki kalandra vágyik, és kihasználja az örömöt és az értelmet.