Nagyon kevés só, nincs kömény  Nem hipertóniás étrend, hanem Quindío - La költészete
A jelenséget érdemes páva-szindrómának nevezni: a kultúrához való hozzáférés leggyorsabb módja az, hogy mindenféle információt felhalmozunk és a lehető legkisebb lehetőségre megjelenítjük. A szépséget következésképpen nagybetűvel írják, a művészetet pedig kiváltságos gyakorlatnak tekintik, amely elválasztja a beavatottakat a nyáj szelídségétől.
Egy bizonyos bombariadó változatlan esztétikai látásmóddal párosulva, amely képtelen felismerni a saját koordinátáitól távol eső művek értékét, megmutatja annak a tartománynak a valóságát, ahová, mint Guillermo Valencia mondja, minden későn érkezik, akár halál is.
A példák mezőjére menve nem gondolhatok megfelelőbbet, mint a Jaramillo Ángel testvérekét a fentiek bemutatására. 1957-ben Rodolfo Jaramillo Ángel kiadta a La nyolcadik kilépés rövid esszék összeállítását.
Kitöltve azokat a jellemzőket, amelyeket Daniel Samper és Maryluz Vallejo találtak a fényjegy evolúciójának áttekintése során, Rodolfo tulajdonságai felfedik az affektációtól idegen temperamentumot, Julio Flórez örökségét, amelyet így a helyiek használnak.
Ott, Luis Tejada játékos logikájával felfegyverkezve, összehasonlítja Christian Dior-t egy félelmes sofőrrel a női kanyarok félelme miatt, és odáig megy, hogy durvaságért kért bocsánatot. Öt évvel később megjelenik a Letras y letras, Humberto Jaramillo Ángel fényes gyűjteménye. Mindegyikben a caciqueño mesemondó megerősíti esztétikai hitvallását, a kommentált szerzőket ürügyként használva hiperbolikus énjének megerősítésére. Az életben minden babér övezte Humberto apollóniai fejét, és egyik sem Rodolfo dionüszioszt, utóbbi a műveletlenek sarkába szorítkozott.
Mielőtt folytatnám, helyénvalónak tartom a humor olyan definíciójának felvázolását, amely a későbbi érvek mércéjeként szolgál. Carlos Alberto Villegas évek óta tanulmányozza a nevetést, doktori disszertációjának tárgya.
Kávézói beszélgetésekben és tudományos kutatásainak oldalain egyértelművé teszi a humor kifejezés pontatlanságát a komikus cselekmény elszámolása érdekében. A humor - mondja Villegas - a vevő reakciója a küldő által javasolt ingerre. Akkor humoros szövegről szólni, ha hibába esne, az igazság nem túl súlyos.
Miután a fentieket említettem, mind a magas kultúra címke, mind a Sábados Felices és az El Chavo del 8 könnyű komédiájának, a közösség által elfogadott kódok tudatos karikatúrájának ellentéteként javaslom. Ilyen lázadó hozzáállásról jut eszembe egy példa: Egy este az operában (1935) jelenete, a Marx testvérek főszereplésével készült film. Egy pillanatra világosan emlékszem: a lencse frakkba és hajgélbe öltözött zenészcsoportra összpontosít, miközben a színpadon kibontakozik az operai cselekmény csúcspontja.
Magyarázat nélkül két férfi jelenik meg a hieratikus tolmácsok között, akik baseballoznak, egyikük denevérnek hegedül. A magas társadalom megnyilvánulásának és az egyik rosszul megnevezett tömegkultúrának a keveréke módosítja a hagyományos rituálékat, amelyek a szépséget átviszik a jóváhagyott határokon.
Az előbb említett szövegben Carlos Castrillón a quindiai költészet árnyalatok nélküli ünnepélyességére vonatkozó kivételekre hivatkozik. Hernán Cubillos, Adán Uribe Mejía és Bernardo Palacio Mejía alkotják a dalszövegek listáját félúton a szatírig, a ritkán használt értelemben, és a viccmondóig. A Gran Caldas értelmisége annyira elkomorította a nevetést, hogy Baudilio Montoya a Chucho Chaverra álnevet használta, amikor chascarrillókat publikált az El Juzgónban és a Diario del Quindío-ban. Castrillón szavai szerint az első versszakos humoristák közvetett humorának eleme a copla paisa nyelvére való hivatkozás.
Az eljárás senkiben sem egyértelműbb, mint Gustavo Ríos Hernándeznél (Coplequin). A Las pendejadas mías (1979) tele van a következő quatrákkal: Manapság vannak nők/akik ezer módon sminkelnek./Nappal nagyon szép/éjszaka pedig teljes koponya. Nagyobb irodalmi áttekinthetőség kedvéért Alberto Gutiérrez Jaramillo pikareszk szonettjei nem nyújtanak bonyolult elképzelést az emberi utazásról grouchomarx kulcsban. A híres Ñata Tulia által vezetett prostituáltakról szólva Gutiérrez Jaramillo a második hármasban gúnyos megjegyzéssel tetőzik: Egész Örményország emlékezik édességére/mióta portálját átruházták/a jegyző, a polgármester és még a pap is.